Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás

A magyar mezőgazdaság és vidék előtt többféle fejlődési út áll, ám hogy melyik lenne a legmegfelelőbb, az még mindig hangos viták tárgya. Milyen fejlődési irányok következhetnek hazánk természeti adottságaiból, közeli és távoli múltbeli tradicíóinkból? Milyen mozgásteret szabnak e tekintetben számunkra hazai viszonyaink és az európai törekvések? Ezeket és ehhez szorosan kapcsolódó kérdésekre keresi a választ a könyv szerzője.

Tar­ta­lom­

BEVEZETÉS

1. Az eu­ró­pai ag­rár­mo­dell
1.1. Kiala­ku­lá­sá­nak fo­lya­ma­ta, ál­lo­má­sai
1.1.1. Par­la­gos, le­gelő-erdővál­tó föld­mű­ve­lé­si rend­szer
1.1.2. Uga­ros föld­mű­ve­lé­si rend­szer (nyo­má­sos gaz­dál­ko­dás)
1.1.3. Ve­tés­vál­tó föld­mű­ve­lé­si rend­szer
1.1.4. A mezőgaz­da­ság ipa­ro­sí­tá­sa, ipar­sze­rű mezőgaz­dál­ko­dás
1.1.5. A fejlődés eu­ró­pai ál­lo­má­sai a XX. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben
1.2. Alap­ja és hát­te­re: a fenn­tart­ha­tó­ság és az ökoszociális piac­gaz­da­ság
1.2.1. A fenn­tart­ha­tó­ság és mezőgaz­da­sá­gi is­mér­vei
1.2.2. Az ökoszociális piac­gaz­da­ság mint a fenn­tart­ha­tó­ság esz­kö­ze
1.2.3. Az ökoszociális piac­gaz­da­ság mint tár­sa­da­lom­po­li­ti­kai mo­dell
1.2.4. Az ökoszociális ag­rár­po­li­ti­ka mint az eu­ró­pai mezőgaz­da­sá­gi mo­dell meg­va­ló­sí­tá­sá­nak esz­kö­ze
1.3. Ér­ték­vá­lasz­tá­sa, alap­pil­lé­rei, mul­ti­funk­cio­ná­lis összetevői
1.4. Esé­lyei, ne­héz­sé­gei a mul­ti­na­cio­ná­lis, globalizációs ér­de­kek há­ló­já­ban
1.4.1. Globalizációs ve­szé­lyek
1.4.2. Eu­ró­pai felis­me­ré­sek és tö­rek­vé­sek
1.4.3. Kö­vet­kez­te­té­sek
1.5. Az eu­ró­pai fo­lya­ma­tok je­lentősége ré­giónk­ban
1.6. A ha­té­kony­ság di­men­ziói eu­ró­pai szem­mel, avagy: „Mondd, te mit vá­lasz­ta­nál?”

2. Az ipar­sze­rű mezőgaz­dál­ko­dás kri­ti­ká­ja
2.1. Alap­el­ve: a füg­get­le­ne­dés
2.2. Jellemzői, alap­mód­sze­rei
2.3. Ered­mé­nyei
2.4. Alap­prob­lé­mái
2.5. Tel­je­sít­mé­nyei­nek minősítése a több­funk­ciós mezőgaz­da­ság cél­jai szem­pont­já­ból
2.5.1. A termékminőség, humánegészségügyi és kör­nye­ze­ti koc­ká­za­tok
2.5.2. Az ener­ge­ti­kai és tár­sa­dal­mi ha­té­kony­ság: fosszi­lis ener­gia­igény kont­ra fog­lal­koz­ta­tás
2.5.3. A brut­tó és a net­tó nö­ve­ke­dés el­vá­ló trend­je
2.5.4. Kör­nye­ze­ti ha­tá­sok

3. kör­nye­zet- és táj­gaz­dál­ko­dás: a több­funk­ciós mezôgaz­dál­ko­dás
3.1. Fo­gal­ma
3.2. Alap­el­ve: az al­kal­maz­ko­dás
3.3. Kri­té­riu­mai, jellemzôi
3.4. Alap­ele­mei és esz­kö­zei
3.4.1. A táj- il­let­ve föld­hasz­ná­la­ti rend­szer
3.4.2. Kör­fo­lya­ma­tok­ra épülő agrárökoszisztémák hasz­ná­la­ta
3.4.3. A diverzitást (sok­szí­nű­sé­get) védő, spe­ciá­lis minőséget előál­lí­tó és fog­lal­koz­ta­tást biz­to­sí­tó
gaz­dál­ko­dá­si rend­sze­rek al­kal­ma­zá­sa
3.4.4. Al­kal­maz­ko­dás a táj­hoz és a termőhely­hez
3.4.5. A biodiverzitást fenn­tar­tó ál­lat­tar­tás
3.4.6. A nö­vény­ter­mesz­tés és az ál­lat­tar­tás kap­cso­la­ta, össz­hang­ja
3.4.7. Irány­vál­tás a mezőgaz­da­sá­gi ku­ta­tás-fej­lesz­tés, ok­ta­tás, kép­zés, ne­ve­lés te­rén
3.4.8. Gaz­da­ság­po­li­ti­kai irány­vál­tás szor­gal­ma­zá­sa
3.5. Szem­pont­jai­nak üze­mi szin­tű in­teg­rá­lá­sa a mezőgaz­da­sá­gi bir­tok­ter­ve­zés­ben
3.5.1. A bir­tok­ter­ve­zés alap­el­vei
3.5.2. A bir­tok­ter­ve­zés szereplôi
3.5.3. A bir­tok­ter­ve­zés fo­lya­ma­ta
3.5.4. A hely­szín ter­ve­zé­se, ér­té­ke­lé­se
3.5.5. A föld­hasz­ná­lat ter­ve­zé­se
3.5.6. A bir­tok lé­te­sít­mé­nyei­nek ter­ve­zé­se
3.5.7. A köz­gaz­da­sá­