Terepen mozgó járművek

Napjainkban egyre népszerűbbek a terepjárók, amelyekkel épített úton szélsőséges útviszonyok között és terepen egyaránt biztonságosan lehet közlekedni. A járművek kifejlesztését megalapozó elméleti kutatásokkal közel 20 000 kutató foglalkozik világszerte. A járműfejlesztő mérnökök száma több tízezer. Az alábbi könyv a tárgykörben az első magyar nyelven megjelenő mű, amely tizenegy fejezetben ismerteti a tudományterület fontosabb összefüggéseit különös tekintettel a magyar kutatási eredményekre. Ujdonság a járműmozgékonyság modellezésének feldolgozása, amely e témakör első részletes ismertetése.

Idézet a könyvből:

8.2. A terepegyenetlenségek matematikai leírása
---------------------------------------------..
8.2.1. A sztochasztikus folyamat


Új szakterület kutatásának kezdetén a megfelelő matematikai eljárások kidolgozása mellett gyakran van szükség új fogalmak bevezetésére is. Egy véletlenszerűnek látszó esemény vagy alakzat statisztikai leírásával a mérnök nem sokat tud kezdeni, ha nem lehetséges annak alapján általánosabb, más esetekre is érvényes összefüggéseket levezetni. Ennek megkönnyítésére vezessük be a sztochasztikus folyamat fogalmát. Ez a fogalom a matematikában egy eléggé általános függvényosztályt jelöl, mi itt szűkebb értelemben fogjuk használni. Vizsgálataink matematikai alapjait teljes kifejtésben például Korn és Korn kézikönyvében ([8.13] 18. fejezet), más vonatkozásaiban Csáki professzor szabályozástechnikai könyvében ([8.5] 3.2. fejezet) találhatók. Hasonlóan a mechanikai alapösszefüggések vonatkozásában és a források esetenkénti idézése nélkül legyen szabad az alaptárgyi mechanika tankönyvre (Csizmadia és Nándori [8.6]) hivatkozni. A mérési regisztrátumok feldolgozásában és elemzésében Bendat és Piersol módszerét [8.2, 8.3] vettük kiindulási alapul kiegészítve azt a hazai kutatások újabb eredményeivel.
Sztochasztikus folyamatnak nevezzük a kaotikus események vagy alakzatok olyan fizikailag összetartozó csoportját, amelyek összes statisztikai paramétere azonos. A meghatározásban szereplő egyes fogalmak értelmezése a következő.
Kaotikusnak nevezzük a függvényt akkor, ha egy nemlineáris differenciálegyenletrendszer bifurkációk következtében sztochasztikusnak látszó megoldásának tekinthető. Eseménynek mondjuk a regisztráltum tárgyát akkor, ha a mérés/regisztrálás az idő függvényében történik (tehát például a mozgó jármű egy adott pontján a gyorsulást mérjük az idő függvényében). Térbeli alakzat például a keréknyomon közvetlenül mért függőleges útprofil egyenetlenség. Fizikailag összetartozó két vagy több esemény/alakzat akkor, ha nemcsak a leírásukra alkalmas függvények és dimenzióik azonosak, de ugyanazon fizikai folyamat alakította ki ill. módosította azokat. Fizikailag összetartozóak például egy útfelület haladás irányú, egymással párhuzamos metszetei.
A sztochasztikus folyamathoz tartozó egyes jelenségeket illetve alakzatokat a folyamat reprezentációinak nevezzük. A sztochasztikus folyamattal kapcsolatban tulajdonképpen egy alapvető kettősséget kell mindig figyelembe venni. Az elméleti, ideális sztochasztikus folyamatnak végtelen sok reprezentációja van és a reprezentációk térbeli/időbeli hossza is végtelen. Ezt az elméleti, ideális folyamatot a gyakorlatban a mérési regisztrátumok képviselik. Teljesnek tekinthető lenne a regisztrátumok sorozata, ha a folyamathoz tartozónak minősíthető bármely további regisztrátum menete a már ismert regisztrátumok valamelyik szakaszával egybevágna. A véges darabszámú és hosszúságú mérési regisztrátumokat, az ideális reprezentációktól való megkülönböztetésre, a folyamatból vett mintáknak nevezzük.