Mezőgazdasági üzemtan I.

A két kötetes könyv I. kötete a termelés ökonómiája és a mezőgazdasági vállalkozások területeket kívánja összefogni úgy, mint a mezőgazdasági üzemtan általános ismeretanyagát.

Terjedelem: 462 oldal

Tartalomjegyzék


Előszó

1. Bevezetés
(Székely Csaba)
1.1. A mezőgazdasági üzemtan feladatai, kapcsolódásai
1.2. Az üzemtantudomány kialakulása, fejlődése
1.2.1. A mezőgazdasági üzemek elméletének gyökerei
1.2.2. A „tervgazdálkodás” mezőgazdasági üzemtana
1.2.3. A mezőgazdasági üzemtan fejlődése a gazdasági önállóság
fokozódásának időszakában
1.2.4. A mezőgazdasági üzemtan fejlődése 1990-tő!

2. A vállalat, mint gazdasági rendszer
(Szakál Ferenc)
2.1. A rendszerelméleti megközelítés jelentősége a gazdálkodásban
2.2. A gazdasági rendszerek alapfogalmai és tulajdonságai
2.2.1. A gazdasági rendszerek alapfogalmai
2.2.2. A gazdasági rendszerek jellemzői
2.3. A gazdasági rendszerek alapstruktúrája
2.3.1. A gazdasági rendszer, mint átalakítási folyamat
2.3.2. A gazdasági rendszer, mint működési folyamat
2.3.3. A gazdasági rendszer, mint szervezet
2.4. A gazdasági rendszerek struktúrája
2.4.1. A struktúra fogalma
2.4.2. A mezőgazdasági rendszerek struktúrájának jellemzése
2.5. A mezőgazdasági rendszer
2.6. A mezőgazdasági rendszerek időbeli struktúrája, az idényszerűség
2.6.1. Az időstruktúra és az idényszerűség
2.6.2. Az idényszerűség megszüntetése, a folyamatos termelés
kialakítása

3. A mezőgazdasági vállalkozások és környezetük kapcsolatai
(Szakál Ferenc)
3.1. Környezet, környezeti hatás
3.2. A termékpálya, mint a vállalkozások környezetének meghatározó
összetevője
3.3. A mezőgazdasági vállalkozások horizontális környezeti kapcsolatai
3.3.1. Piaci versenykapcsolatok
3.3.2. Szakmai, gazdasági együttműködési kapcsolatok az azonos
proűlú mezőgazdasági vállalatok között
3.3.3. A természeti környezet által közvetített termelési-technikai
kapcsolatok
3.4. A mezőgazdasági vállalkozások intézményi környezete
3.4.1. Az állami és települési önkormányzati intézmények és a
mezőgazdasági vállalkozások kapcsolatai
3.4.2. Az állami támogatások rendszere, mint a vállalati környezet
összetevője
3.4.3. A piaci intézmények, mint a vállalkozások környezetének
összetevői
3.4.4. A mezőgazdasági vállalkozások egyéb intézményi környezeti
kapcsolatai
3.5. A mezőgazdasági vállalatok és a természeti környezet kapcsolatai
3.5.1. A környezet, mint összetett erőforrás gazdasági szerepe
3.5.2. A természeti erőforrások csoportosítása
3.5.3. A természeti erőforrások gazdasági értékelése
3.6. A föld, mint természeti erőforrás
3.6.1. A föld funkciói
3.6.2. A föld, mint befektetett tárgyi eszköz, a föld gazdasági értéke

4. A mezőgazdasági vállalatok célja, a vállalati eredmény mérésének ökonómiai kérdései
(Szakál Ferenc)
4.1. A vállalkozás, mint tőkebefektetés
4.2. A vállalati eredmény mérése
4.3. A vállalati érdek, vállalati cél
4.3.1. A vállalati cél meghatározásának problémái
4.3.2. A vállalati vagyon, vagyonérdekeltség

5. A mezőgazdasági vállalkozások főbb típusai, gazdasági érdekeltségük sajátosságai
5.1. A vállalati forma megválasztásának szempontjai
5.2. Egyéni gazdaságok
5.2.1. Az egyéni gazdaságok típusai
5.2.2. A családi gazdaságok jövedelemérdekeltségének sajátosságai
5.3. Mezőgazdasági szövetkezetek
5.3.1. Szövetkezeti elvek és formák
5.3.2. A mezőgazdasági szövetkezetek működése
5.4. Gazdasági társaságok
5.4.1. Személyegyesítő gazdasági társaságok
5.4.2. Tőkeegyesítő gazdasági társaságok

6. A mezőgazdasági vállalatok alapvető gazdasági döntési problémái
(Szakál Ferenc)
6.1. A gazdasági döntés fogalma, elemei
6.2. A döntéshozatal normatív szabályai
6.3. A gazdasági döntések általános elve, a változó költségek alapján
történő döntés
6.4. A gazdasági döntések alaptípusai
6.4.1. A gazdasági tevékenység vagy vállalkozás létesítése
6.4.2. A tevékenység fenntartása (folytatása) vagy megszüntetése
6.4.3. Döntési problémák a működő tevékenységeknél (vállalatoknál)
6.4.4. A hosszú távú befektetés (a fejlesztés) döntései
6.5. Az alapvető gazdasági döntési problémák megoldásának normatív
szabályai
6.5.1. A ráfordítás nagyságának (színvonalának) meghatározása
6.5.2. A hozam nagyságának (színvonalának), illetve a termelés
méretének (volumenének) meghatározása
6.5.3. Az időráfordítás optimális nagyságának meghatározása
6.5.4. A ráfordítások összetételének optimalizálása
6.5.5. A termékösszetétel vagy erőforrás-elosztás optimalizálása
6.5.6. A hosszú távú befektetések normatív szabályai
6.6. A termelési szerkezet kialakításának általános kérdései
6.6.1. A termelési szerkezet alapfogalmai
6.6.2. A vállalati termelési szerkezet változásai

7. A vállalati irányítás alapjai
(Székely Csaba)
7.1. Irányítás és menedzsment
7.2. Irányítási alapismeretek
7.2.1. A vezérlés
7.2.2. A szabályozás
7.2.3. Szabályozás zavarkompenzációval
7.3. Az irányítás informatikai alapjai
7.3.1. Az információ
7.3.2. A kommunikáció
7.3.3. Az információk tárolása
7.4. Az adaptív irányítás
7.5. A gazdasági szervezetek irányítása
7.5.1. A mezőgazdasági vállalatok irányítási sajátosságai
7.5.2. A mezőgazdasági vállalatok rendszermodellje
7.5.3. Vállalati irányítási funkciók és feladatok
7.5.4. A vállalati célok
7.5.5. Az irányítás és a szervezet
7.5.6. Szervezeti típusok

8. Gazdasági döntések 
(Székely Csaba)
8.1. A gazdasági döntések csoportosítása
8.1.1. Programozható és nem programozható döntések
8.1.2. Bizonytalan és kockázatos döntések
8.1.3. További csoportosítási szempontok
8.2. Döntéshozatali eljárások
8.2.1. Döntéshozatal bizonytalan helyzetben
8.2.2. Döntéshozatal kockázatos körülmények között
8.2.3. A hasznosság
8.3. Csoportos döntéshozatal
8.3.1. A csoport szervezése
8.3.2. A szakértők kiválasztása és alkalmazása a döntés
előkészítésben
8.3.3. A szakértői vélemények begyűjtése

9. Stratégia és tervezés
(Székely Csaba)
9.1. A vállalati tervezés alapkérdései
9.1.1. A tervezés fogalma
9.1.2. Tervezési szemléletek
9.2. A vállalkozási stratégia
9.2.1. A jövőkép kialakítása
9.2.2. A vállalat környezetének vizsgálata
9.2.3. Vállalati belső elemzés
9.2.4. A stratégia megfogalmazása
9.2.5. A stratégiai programozás
9.2.6. Az éves tervezés
9.2.7. A menedzsment kontroll
9.2.8. Nagyobb gazdasági szervezetek stratégiájának kialakítása
9.3. Mezőgazdasági vállalkozási stratégiák
9.3.1. A mezőgazdasági vállalkozások általános versenystratégiai
jellemzői
9.3.2. A természeti tényezők stratégiai szerepe
9.3.3. A megosztottsággal kapcsolatos stratégiai megfontolások
9.3.4. A mezőgazdasági vállalkozások jövőképének kialakítása
9.3.5. A stratégia kialakítása, mezőgazdasági termelési stratégia
típusok

10. Tervezési módszerek és eljárások
(Székely Csaba)
10.1. A mérlegmódszer
10.2. A programtervezés
10.2.1. A kiindulási táblázat elkészítése
10.2.2. Az „A” és „B” munkatáblázatok
10.2.3. A programozási lépések
10.2.4. A tervkorrekció elvégzése
10.2.5. Az MTP eredményei
10.3. A lineáris programozás
10.3.1. A programozási modellek szerkesztése
10.3.2. Az erőforrások modellezése
10.3.3. A növénytermelési ágazatok és a takarmány-előkészítés
figyelembevétele
10.3.4. A szarvasmarha-ágazat modelibe építése
10.3.5. Beszerzés és értékesítés az egyszerű modellben
10.3.6.Acélfüggvény
10.3.7. Az induló táblázat megoldása és megoldás utáni korrekciója
10.3.8. A lineáris programozás alkalmazásának kiterjesztése
10.4. A beruházás kalkuláció
10.5. A hálótervezés
10.5.1. A hálótervezési módszerek kialakulása
10.5.2.A hálószerkesztése
10.5.3. A háló elemzése
10.5.4. A projekttervezés
10.6.A függvényelemzés
10.7.A szimuláció
10.7.1. A dinamikus rendszer-szimuláció módszere
10.7.2. Példa a dinamikus rendszer-szimuláció alkalmazására
10.8. A mezőgazdasági vállalkozások tervezésének sajátosságai
(Nemessályi Zsolt)
10.8.1. A mezőgazdasági vállalkozások terveinek csoportosítása és
összefüggései
10.8.2. A mezőgazdasági vállalkozások éves tervezése
10.8.3. A mezőgazdasági vállalkozások üzleti terve

11. A gazdálkodás elemzése
(Nemessályi Zsolt)
11.1. A gazdálkodás elemzésének alapvető mutatói
11.2. Az elemzési lehetőségek csoportosítása és összefüggései
11.2.1. A vállalkozás életciklusához kapcsolódó elemzések
11.2.2. Az elemzés időbeli kiterjesztése
11.2.3. Az elemzés térbeli kiterjesztése
11.3. Az elemzés folyamata, adatbázisa és módszerei
11.4. A mezőgazdasági vállalkozások komplex elemzése
11.5. Ágazati és funkcionális elemzések

12. Erőforrás-gazdálkodás a mezőgazdasági vállalatokban
12.1. Emberi erőforrások (munkaerő- és bérgazdálkodás)
(Pfau Ernő)
12.1.1. A mezőgazdasági munkaerő fontosabb jellemzői
12.1.2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás területei .
12.1.3. Munkadíjazás, munkabér-gazdálkodás
12.2. Gazdálkodás a befektetett eszközökkel (állóeszköz-gazdálkodás)
(Salamon Lajos)
12.2.1. A befektetett eszközök jellemzői és csoportosításuk
12.2.2. A befektetett eszközök ellátottsága és szükséglete
12.2.3. A befektetett eszközök gazdálkodásával kapcsolatos döntési
problémák