Borászat

Negyedik kiadás 2000

1. Borászati technológia

Ez a mű az érett szőlőtől a palackozásig tartó technológia nagyon bonyolult, sok odafigyelést és tudást követelő szakma minden mozzanatát ismerteti.
A bor minősége függ
– a jól választott szőlőfajtától és a termőhelyi viszonyoktól,
– a szőlő érettségétől és betakarításának módjától,
– a borkészítési technológiától (szőlőfeldolgozás, mustkezelés, erjesztés),
– a bor kezelésétől, a tisztító és stabilizáló eljárásoktól, a borharmónia kialakításától,
– a bor érési viszonyainak szabályozásától,
– a bor tárolásának körülményeitől.
E munkafolyamatok után következik a bor palackozása, s így jut el a kereskedelembe, a borkedvelő fogyasztóhoz.
A könyv mindezeket a technológiai folyamatokat egy-egy fejezetben ismerteti, amit az érzékszervi vizsgálatok és a fogyasztási szokások alakulásának leírása zár.
Eperjesi Imre sok évtizedes bortechnológiai és oktatói gyakorlata, írói tapasztalata egy letisztult, lényegre törő, a mára kialakult borkultúrának megfelelő újdonságokat is tartalmazó könyve nélkülözhetetlen a felnövekvő borásznemzedékek számára.
A Borászati technológia elő tagja annak a trilógiának, amit a Kállay Miklós: Borászati kémia és Magyar Ildikó: Borászati mikrobiológia című munkái követnek.

2. Borászati kémia

A borászati kémia az élelmiszer-kémia, illetve az élelmiszer-biokémia speciális részterülete. Elsőrendű feladata a szőlő, illetve a must mint alapanyag, valamint a bor mint végtermék kémiai összetételének vizsgálata, továbbá azoknak a bonyolult folyamatoknak a tisztázása, melyek során egy gyümölcsléből – a mustból – összetételében, technológiai viselkedésében és hatásában merőben más, új „anyag”, a BOR keletkezik.
Ilyen értelemben tehát a borászati kémia meglehetősen analitikaigényes, eredményei egyenes arányban állnak az élelmiszer-analitika fejlődésével. A borászati kémia sohasem öncélú, eredményei minden esetben a technológia jobbítását kell, hogy célozzák, amelynek végterméke a szőlő értékes anyagait az adott kor ízlésvilágának megfelelően megőrző, az erjedés és az érlelés során keletkező új összetevőkkel kiegészítő BOR.
Kállay Miklós közel 40 éves kutatói, oktatói tevékenysége folytatása annak a nemzetközi borkémiai trendnek, melyet hazánkban a 60-as években Ferenczi Sándor munkássága alapozott meg.
A Borászati kémia szerves része annak a trilógiának, amelyet Eperjesi Imre: Borászati technológia és Magyar Ildikó: Borászati mikrobiológia című munkája alkot. Reményeink szerint nemcsak a felsőfokú tanulmányokat folytatók, de a szakterület művelői számára is hasznos lehet.

3. Borászati mikrobiológia

Mikroorganizmusok nélkül nem készíthetnénk bort. A must cukortartalmát az élesztőgombák alakítják át alkohollá, emellett számos fontos erjedési mellékterméket, aromaanyagot is termelnek. Hasznos tevékenységük mellett az élesztőgombák különböző penészgombákkal és baktériumokkal együtt a bor romlását is okozhatják. Mindezeknek a jelenségeknek az alapos ismerete és irányítása elengedhetetlenül fontos a jó minőségű borok készítéséhez. A borászati mikrobiológia tudománya az utóbbi években – a molekuláris biológia, biokémia, genetika és biotechnológia fejlődése következtében – hatalmas ismeretanyaggal bővült, és nap mint nap újabb eredményekkel szolgálja a borászati technológia gyakorlatát.
A könyv – a „Borászat” trilógia harmadik köteteként – átfogó ismeretet nyújt erről az izgalmas és sokszínű területről, felhasználva a tudományos kutatások eredményeit. Elsődleges célja a felsőfokú oktatásban tanuló, illetve a már gyakorló borászszakemberek támogatása egyetemi szintű, korszerű tudományos ismeretekkel. A tömör, gyakorlatcentrikus szerkezet és a közérthető stílus következtében a könyv fő témakörei hasznosíthatók a borok iránt érdeklődő szélesebb közönség, a gasztronómiai szakemberek, a hobbiborászok, képzett borkedvelők számára is. Ugyanakkor az egyes témák iránt alaposabban, kutatási szinten érdeklődők számára specifikus részletek mélyebb megismeréséhez nagyszámú irodalmi forrásmunkát ajánl.
A kötet szervesen kiegészíti és egyben meg is alapozza Eperjesi Imre: Borászati technológia, valamint Kállay Miklós: Borászati kémia című köteteit.