Erdővédelemtan

Idézet a könyvből:

4.2.2.3.11. Füzek

A füzek erdővédelmi problémái sok tekintetben a nyárakéhoz hasonlók. Azonosak a károsítók, a kórokozók a termőhelyileg is egymás mellett található két fafajon.

A füzek károsítói

A levél kártevői
A füzek levelével sok levélbogár táplálkozik. A nyárakon is előforduló Melasoma fajokon kívül felléphetnek még: vörös fűzlevelész (Melasoma saliceti Wse), közönséges fűzlevelész (Phyllodecta vulgatissima L., fűzcserje-levélbogár (Phyllodecta vitellinae L.), fűz-olajoslevélbogár (Galerucella lineola Fr.), füz-bolhafajok (Chalcoides spp.).
Kártétel. Evente több nemzedékük van, így tarrágást okozó tömeges elszaporodásra képesek. Ez különösen a fűzvesszőtermelő ültetvényeken okozhat akár 50%-ot is elérő vesszőhozam-kiesést. Vannak közöttük egy-egy fűzklónhoz alkalmazkodó fajok is, így p1. a közönséges fűzlevelész a kenderfűzet táplálkozásakor előnyben részesíti (Szalay—Marzsó, 1964).
Előrejelzésük. Az évente több nemzedékkel szaporodó levelészeknek megbízható előrejelzési módszere még nincs. A tavasszal nagyobb mennyiségben megjelenő áttelelt nemzők az év folyamán fokozott kártételt prognosztizálhatnak.
Védekezés. Fűzvesszőtermelő telepeken és csemetekertekben (anyatelepeken) a védekezés feltétlenül szükséges, mert a mennyiségi kiesés mellett a minőségromlás is számottevő. Az álcák ellen a kitinszintézis-gátló készítmények, a nemzők ellen, emellett a piretroid hatóanyagú védőszerek alkalmazása javasolható.
Kétpettyes fűzormányos (Lepyrus palustris Scop.)
Kártétel. Fűzvesszőtermelő telepeken többször lépett fel tarrágása. Ilyenkor az áttelelt bogarak a meginduló hajtásokat lerágják, ezzel késleltetik a kihajtást és veszszőhozam-kiesést is okoznak. Az álcák a talajban az anyatövek gyökerét rágják.