Intenzív cseresznye művelési rendszerek itthon és a nagyvilágban

A cseresznye gyakorlatilag az egész világon az érdeklődés középpontjában áll a gyümölcsfajok között. Indokolja ezt a gyümölcsének koraisága és a magas fogyasztási, élvezeti értéke. Számos országban végeznek kutatásokat az erős növekedésű cseresznyefák törpítésére, az ápolási és a szüreti munkák megkönnyítése érdekében. Európában Németország, a déli féltekén pedig Chile és Ausztrália játszik meghatározó szerepet a technológiai és fajta innovációkban, a termelésben és nem utolsó sorban az export volumenek alakításában. Könyvünkben az ezekben az országokban született, illetve alkalmazott fajta- és termesztéstechnológiai újdonságokat mutatjuk be, kiegészítve a hazai eredményeinkkel.
Balmer Martin a németországi Rajna-Pfalz tartomány gyümölcskutató intézetének vezetője, több évtizedes cseresznyével szerzett tapasztalatait osztotta meg a közelmúltban egy előadássorozat keretében a Debreceni Egyetemen. Rajna-Pfalz tartomány, amely Németország délnyugati részén fekszik, számos hasonló ökológiai sajátossággal rendelkezik, mint hazánk. Ilyenek pl. a közel egyforma csapadékmennyiség és az évi középhőmérséklet, a fagykárosodások gyakoriságai és nem utolsó sorban a talajok minőségének nagy változatossága. A Németországban született eredmények magyarországi felhasználhatóságának jó lehetőségei vannak. Előadásai esszenciáját adjuk közre a németországi és részben az európai művelési rendszerek (alanyhasználat, fajtahasználat, térállás, koronaforma, metszés és más technológiai elemek) jelenlegi helyzetéről és fejlődésének, fejlesztésének irányairól.
Tanulmányutak keretében módunk volt megismerkedni a Chile és Ausztrália cseresznyetermesztésével. Számos ültetvényt felkeresve és konzultálva a termesztőkkel, tapasztalatokat gyűjtöttünk ezeknek a cseresznyetermesztésben meghatározó helyzetű országoknak a termesztési színvonaláról, az ültetvények típusáról és a legfontosabb technológiai fejlesztéseikről.
A magyarországi klíma adottságai, a földrajzi fekvésből adódóan is igen nagymértékben különböznek ezen országokétól. Ennek ellenére a fajtahasználat, a sor- és a tőtávolság valamint a koronaforma meghatározásának és alkalmazásának elvei jól adaptálhatóak a mi körülményeinkre is. Ezen túlmenően a technikai, technológiai fejlesztések, ötletek, illetve megvalósításuk inspiráló hatású lehet a hazai alkalmazásukra is.
A fentieket követően olyan hazai intenzív cseresznyeültetvényekben végzett fajta és termesztéstechnológiai eredményeket, illetve lehetőségeket mutatunk be, amelyek jelzik azt, hogy nálunk is elindultak a cseresznye intenzitásnövelésének próbálkozásai, tartamkísérlet formájában is. Természetesen igen távol vagyunk még a fejlettebb gyümölcskultúrával rendelkező országokhoz viszonyítva, de töretlenül folytatni kell vizsgálatainkat a felzárkózás lehetőségének javítása érdekében.
Befejezésül egy rövid ökonómiai betekintést közlünk a hazai cseresznyetermesztés költség és jövedelem viszonyáról, azaz a termesztés gazdaságosságának kérdéseiről.